Neked sem kell a nyugdíj?

avagy

Miért kerül mindig "holnapra" a nyugdíjcélú megtakarítás elindítása?

majd holnap

Hogyan oldhatjuk meg életünk harmadik harmadának anyagi problémáit?

Megválaszolni ezt a kérdést azért égető, mert felmérésk szerint jelenleg az 50 év alatti lakosság mindössze 2%-ának van olyan nyugdíjcélú megtakarítása, amivel megalapozott reménye lehet, hogy nyugdíjas éveiben nem csökken jelentősen a jövedelme.

És itt most nem arról van szó, mint az amerikai és japán frissnyugdíjasoknál, hogy Föld körüli utazással, új ház vásárlással kezdjük nyugdíjas éveinket.

Egyszerűen csak a minimális cél: ne legyen sokkal kevesebb havonta az a pénz, amiből megélünk, mint amikor dolgoztunk.

Miben bízik a 98%? 

Miért nem tesz semmit?

Kérdésemre a következő válaszokat kaptam:

#1 Én ezt úgysem érem meg...

A dolgok igen csak változnak. A napokban egy kívánság műsorban egy 100 éves hölgy köszöntötte a 95 éves húgát. 

Igazából az ember számára két tragédia lehetséges: ha túl korán hal meg, vagy ha túl későn – és erre nincs felkészülve. 

Jelenlegi statisztikák szerint az átlag életkor folyamatosan növekszik. Ma a magyar középosztálybeli negyvenes számára várható élethossz nők esetén 83 év, férfiaknál 80 év. 

Ebből a 65 éves korban egészségben várhatő élettartam férfiak és nők esetében egyaránt 6(!) év.

Ezek tények. Ezzel az erővel a gázszámlát is elfelejthetjük befizetni – hátha meghalunk a hó végéig…

#2 Ez még olyan messze van!

Két reptéri biztonsági őr beszélget:
– Hogyan lehet ezeket a hatalmas repülőket elrabolni?
– Buta vagy! Nem itt rabolják el a földön, amikor nagyok, hanem fent, amikor olyan kicsik!

Az emberek többsége pontosan így gondolkodik: az a veszély, ami sokára lesz, az ma nem fontos, jelentéktelen ügy.

Kicsit is logikusan végiggondolva persze rögtön tudható, hogy ez nincs így.

Ez a téveszme azért különösen romboló, mert egy saját nyugdíjtőke összerakásához az idő kulcsfontosságú. Minél több időnk van, hatványozottan kevesebb pénz kell ennek a megteremtéséhez.

Csak a nagyságrendek érzékeltetéséhez: életünk végéig 100 ezer forint nyugdíj kiegészítés eléréséhez

  • 40 év alatt havi 5 ezer forint kell,
  • 30 év alatt már havi 8 ezer forint,
  • 20 év alatt havi 23 ezer forint és végül
  • 10 év alatt havi 100 ezer forint szükséges.

Ezért rendkívül veszélyes a halogató taktika.

Egyszer kiszámoltam, egy átlag magyar számára egyetlen hónap halasztás a nyugdíjprogramjának elindításában 500 ezer forint veszteséget okoz!

#3 Szüleim, nagyszüleim is kaptak állami nyugdíjat, nekem is jár a nyugdíj, miért pont én foglalkozzam vele magam?

Sajnos el kell, hogy szomorítsalak.

Az elmúlt egymillió évnyi emberi történelemben pont abba a generációba születtél, ahol az emberiség egyik legnagyobb fordulata történik.

Eddig ugyanis folyamatosan nőtt az emberiség létszáma. A mi társadalmunkban viszont már elértük a maximumot és néhány éve beindult a csökkenés és az öregedés. Magyarország (az Európai Unióval és Japánnal) élenjáró ebben a folyamatban. Nálunk a csúcspont 1980 körül volt, és onnan folyamatos a csökkenés: 2011-ben léptük át lefelé a tízmilliós számot. Ma 9 689 010 főt számlálunk. A folyamatot Te is meg tudod nézni itt: https://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/orszag.html

Amikor a növekedés csökkenésbe csap át, akkor minden társadalmi szabály megváltozik.

Korábban egy nagyszülő párnak volt három gyereke, azoknak kilenc unokája – és ez a kilenc unoka tartotta el a nyugdíjjárulékán keresztül a két életben maradt nagyszülőt.

Most viszont négy élő nagyszülőnek van két gyereke és egy unokája. Szegény egy szem unoka nyugdíjjárulékából kellene eltartani a négy nagyszülőt. Nyilvánvalóan ez lehetetlen.

Mindig azt fogod hallani, hogy az állami nyugdíj bombabiztos.

Különben hogyan fogadnád el azt, hogy a fizetésed jelentős részét minden hónapban önként és dalolva odaadd a most nyugdíjasoknak – pontosan tudva, hogy amikor majd te nyugdíjba mész, akkor a jövőbeni dolgozóktól a mostani jövedelmednek csak töredéke fog a nyugdíjjárulékukból rád jutni nyugdíjként.

Ez nem mese – ez egyszerű számtan.

A képlet az úgynevezett felosztó-kiróvó rendszerben így néz ki:

Aktív X Járulék = Nyugdíjas X Járadék
10 x 10 = 10 x 10 (1975)
20 x 5 = 5 x 20 (1900)
8 x 6 = 12 x 4
6 x 5 = 14 x ??? (2012)
4 x 4 = 20 x ??????????? (2030)

Az új helyzetben új megoldások kellenek – és ezt a feladatot mindenkinek magának kell megoldani.

#4 Majd az állam megoldja, ez nem az én dolgom

Nem, sajnos nem oldja meg. És ezt egy jogszabály is lehetővé teszi neki, mely szerint csak törekednie kell a megoldásra.

Ha sikerül neki, az klassz, és ha nem?

Látjuk, hogy az állam valóban igyekszik ezt a dolgot megoldani. Ugyanis nálunk demokrácia van, és a nyugdíjasok egyre növekvő tömegének a szavazata minden politikai párt számára kulcskérdés.

Mit tud csinálni az állam, amikor a dolgok fejre állnak?

Alapvetően a fő szempont, hogy próbálja a nyugdíjrendszert kordában tartani.

A felosztó-kirovó nyugdíjrendszer lényege, hogy van valahol egy nagy kalap, amit minden hónapban megtöltenek pénzzel, az abban a hónapban befizetett nyugdíjjárulékokból.

Aztán ennek a kalapnak a tartalmát minden hónapban a pénzes postások kihordják a nyugdíjasoknak.

Mit lehet tenni, amikor a nyugdíjjárulékot fizetők száma csökken, a nyugdíjasoké nő? Tűzoltásként eleinte lehet máshonnan átcsoportosítani pénzt ebbe a kalapba. Aztán persze megpróbálhat az állam nagyobb bevételekhez jutni, például úgy, hogy felszámolja a magánnyugdíjpénztárakat és mindenkit, aki hagyta magát, az államiba kényszerít.

De a nyugdíjjárulék, bocsánat, most már adó tovább már nem növelhető, mert elvész az ország versenyképessége.

Ez egy fontos adat, hiszen a járulékért jár cserébe valami, az adóért viszont semmi.

Így hosszútávon csak két megoldás marad:

  • a nyugdíjak csökkentése és
  • a nyugdíjkorhatár növelése.

    A megoldás, hogy az életed egyharmada életed legszebb időszaka legyen, sokkal fontosabb, semmint azt valaki másra, jelesül az államra bízhatnád. Ezért kell magadnak lépni!

#5 Teljesen felesleges bármit is félrerakni, elviszi az infláció

A világ nem csak rossz irányban változik, de jó felé is.

Egy megfelelően megválasztott hosszú távú befektetéssel komoly 12% körüli hozam érhető el.

Történelmi okokból nálunk ezek a befektetési formák csak az ezredforduló után váltak elérhetővé, de például az Egyesült Államokban a most nyugdíjba lépő generáció már az elmúlt 40 évben folyamatosan ezekben a konstrukciókban gyűjtötte a nyugdíjra valót.

És ez a generáció a valaha élt leggazdagabb nyugdíjas korosztály.

“A világon a legdrágább dolog pénzügyileg műveletlennek maradni” – mondja a Gazdag papa című könyvében Kiyosaki. És ez különösen igaz a nyugdíj előtakarékosság kérdésében.

Ezekkel a modern és biztonságos pénzügyi befektetési módszerekkel már a nyugdíjunk 70-80%-át nem nekünk kell kifizetnünk, hanem a befektetett pénzek hozama adja.

Dolgozzon a pénz miértünk, ne mi a pénzért. 

Akkor most mit tegyünk, hogyan tovább?

Jelentkezz nyugdíjtervezésre, amelyen kitárul előtted a világ, és tudni fogod, hogy mire visszavonulsz az aktív munkavégzéstől, vagy nyugdíjba mész,  amellett, hogy végre lesz elég időd, hogy kedvenc időtöltéseidnek áldozhass, lesz hozzá elég pénzed is.

A konzultáció végén pontosan tudni fogod, hogy mit kell tenned, és ami még fontosabb – látni fogod, hogy ezt meg lehet csinálni!

Kérj időpontot és ingyen és kötelezettségmentesen átnézzük a nyugdíjlehetőségeidet és kiszámoljuk, hogy mit kell tenned a biztonságos és méltó nyugdíjas éveidért.

Lépj velem kapcsolatba itt!